Szakfordítóként megszokott feladat az, hogy olyan dolgokról írjak, amihez keveset konyítok. Pont az ilyen helyzetekre keresnek minket, ahol jó nyelvérzékünk és alkalmazkodóképességünk miatt mi vagyunk az egyetlenek, akik a szűkös határidőn belül meg tudjuk oldani a problémát. Legutóbb egy környezetvédelmi konferencia előtt esett be egy kérés, melyben egy napelemekről szóló írást kellett lefordítanom a lehető leggyorsabban, hogy pár nap múlva már prospektusra kinyomtatva már fogadhassa a vendégeket. Mondanom se kell, akkor még semmit nem tudtam a napelemekről, ez azonban rengeteget változott azóta.
A környezetvédelem általában számomra is releváns téma, de azért fordítottam már olyan dolgokról, amik túl szakmaiak voltak még nekem is és az érdeklődésemet se kötötték le: a bioüzemanyag előállításához mindig túl sok kémiát társítanak, az árapály erőművekről meg nem hiszem el, hogy elég relevánsak.
A napelem azonban most nem ilyen volt: működése nagyon könnyen megérthető, akár alap szintű fizikával is, és világosan látszódik (már csak a folyamatosan megjelenő, egyre több napelemes ház miatt), hogy egy jó út lehet egy alternatív jövő felé.
Az áram termelése a napelemeknél azon alapul, hogy a beérkező fénysugarak a panel félvezető anyagában a töltések szétválását eredményezi – ez pedig már önmagában egy feszültségforrás, amit fel lehet használni. Ahhoz, hogy ez az elektromos hálózatba köthető legyen, már csak annyit kell elérni, hogy az egyenáramot váltóárammá konvertáljuk, amit a napelem inverter tesz lehetővé. Utána pedig már nyugodtan meg tudjuk hajtani bármilyen háztartási berendezésünket ezzel az ingyenes és zöld energiával.
Ennél szerencsére nekem se kellett bővebben belemennem, hisz aki a konferenciára eljöhetett, az valószínűleg már ismeri a témát annyira, amennyire számára hasznos. Ez inkább az olyanoknak háttérinformáció, mint én, aki még sose gondolkodott napelem rendszer beszerelésén, és akár szkeptikuskén is áll a témához.
A cikk további része ennek megfelelően inkább arról beszélt, hogyan alakultak eddig a napelem rendszer árak, mi várható a jövőben, és mennyire vethetőek össze ezek a költségek a környezetre gyakorolt pozitív hatásával a technológiának.
Meg kell mondanom, ez volt az a rész, ami már inkább lekötött: eddig fogalmam se volt, mennyibe kerülhet egy napelem rendszer megvásárlása és beszerelése, így mindig azt képzeltem el magamban, hogy hatalmas költségű projekről van szó, aminek az ember életében már vissza se jön az ára.
Most azonban megtudtam, hogy ez nem így van. Ha valaki igencsak szűkösen áll, és úgy akar beruházni, még annak is van lehetősége, hisz a legrosszabb, 2-5%-os hatásfokú berendezések már minimális áron elérhetőek. Persze nem minden szempontból éri meg pont ezen spórolni, hisz minél drágább rendszert veszünk, annál nagyobb a hatásfok (a technológiának köszönhetően), és annál több elektromosságot is tudunk nyerni.
Ezért mindig elmondható, hogy a napelem rendszer ára vissza fog jönni, akár rövidebb, akár hosszabb idő alatt. Egy általános példában, amit a szórólaphoz lefordítottam végig is kísérhettem egy olyan számítást, amit mindenki el tud végezni otthon is arra, hogy megtudja, neki mennyi idő lesz a megtérülés: itt például 10 év jött ki a végén, a számok azonban nagyban függnek a technológiától és a befedett felület méretétől is.
Magyarországon ráadásul még szerencsésnek is mondhatjuk magunkat. Az országunk fekvésének hála ugyanis nálunk sokkal jobbak a környezeti és időjárási viszonyok egy napelem rendszer kiépítésére, mint sok szomszédunknál. Egy 35 fokos szögben felszerelt panel, amit az év nagy részében még a nap is sütni fog, olyan segítséget nyújthat egy átlagos magyar családnak – és a környezetnek –, amit sokan megirigyelnének.
Mindezt úgy, hogy a napelem rendszer ára, a fenti számítások szerint, éveken belül vissza fog jönni, és utána már ingyen termeli az elektromosságot.