Egy ideje különböző szakterületek nagyon divatosak lettek, ha lehet ezt így mondani. Ilyen például a szakfordítás is. Sokan szeretnének ezen a területen dolgozni, viszont azzal a jelenséggel találkozom nap, mint nap a felsőoktatásban, hogy a diákok a tanulmányaik során elvesztik az érdeklődésüket ez a szakma iránt.
Vajon ez miért lehet?
A szakfordítás komoly tudást és figyelmet, koncentrációs képességet és monotonitást igényel. Ehhez pedig alaposan rá kell feküdni a nyelvtanulásra, hiszen ez az alapja az egésznek. A diákok rengeteg anyagot kapnak, amit le kell tudniuk fordítani, ehhez pedig az adott terület szakszavait ismerni kell. Sok tanulással jár, én úgy gondolom, hogy megéri, hiszen a nyelvtanulás a mi világunkban szinte már kötelezőnek számít. Idegen nyelv ismerete nélkül lassan már esélytelen az elhelyezkedés.
Nekem például szinte már hobbimmá vált a nyelvtanulás, rengeteg nyelv érdekel, azonban van, amelyiket egyedül könyvekkel nem lehet megtanulni. Nekem legalábbis ez a véleményem, próbálkoztam vele, de nem jött össze. Azonban akkor már más a helyzet, ha az adott országban élsz huzamosabb ideig, hiszen akkor sokkal könnyebben megy a tanulás. Erre példa számomra mindig a keresztanyukám, aki nagyjából emlékeim szerint hat nyelven beszél. Nem iskolában tanulta, nem otthon nyelvkönyvek segítségével. Élt már több helyen is, nem is kevés ideig, és így megtanult számtalan nyelven, amit a mai napig használ, hiszen rengeteg külföldi barátja van.
A szakfordítás szerintem is egy nagyon jó foglalkozás, szívesen csinálnám én is, lehet a későbbiekben úgy fog alakulni majd az életem, egyelőre még nem tudom. Kiskorom óta németül tanulok, tanítottam már, és fordítottam is, és szerettem csinálni. Persze vannak olyanok, akiknek nincs nyelvérzékük, nekik nem ajánlom ezt, mert csak szenvedés lenne, én pedig annak a híve vagyok, hogy mindenki azt csinálja, olyan munkakörben dolgozzon, amit szeret, és szívesen csinál.
Neked mi az álommunkád?