Már kiskoromban feltűnt a családomnak és a tanáraimnak is, hogy kifejezetten fejlett nyelvérzékkel rendelkezem. Csak úgy faltam a nyelvtani szabályokat, gimnáziumban már három nyelvet beszéltem folyékonyan. Hogy mit végeztem el az egyetemen? Nem nehéz kitalálni szerintem, hogy mi az én végzettségem. Szakfordító lettem. Azért is jó ez a munka, mert otthonról végezhető. Különféle megbízásokat kapok, kisebb-nagyobb szövegekre és mivel eléggé különleges nyelveket is beszélek, így az ezekből befolyó összeg sem kevés. Természetesen nem szállt a fejembe a jólét, jelenleg például lakásra gyűjtök, mert most még albérletben lakok, de a szüleimet is támogatom, ahogy csak tudom. Anya, akárhányszor felhív, mindig elmondja, hogy már kicsiként is milyen különleges voltam, csak úgy szívtam magamba a nyelvtudást és mindig érezte, hogy egyszer majd sokra fogom vinni a szakmában. Nyilván ez a szüleimnek is köszönhető, hisz az ő támogatásuk nélkül nem jutottam volna el idáig.
Nemrég úgy éreztem, elértem eddigi karrierem csúcspontját: meghívtak egy szakfordító konferenciára, hogy adjak elő. Nagyon örültem a felkérésnek, mert mindig azon az állásponton vagyok, hogy gőzerővel kell támogatni a nyelvoktatást, hisz már csak használható nyelvtudással lehet értelmes, építő jellegű munkát vállalni itthon. Úgy gondoltam, az előadásomat is e köré a téma köré szeretném felépíteni. Sokat gondolkodtam a szövegen, több példányt is írtam, prezentációt is készítettem, hogy sokkal szemléletesebb legyen az előadásom. Több hetet készültem a dologra, de egy valamiről teljesen elfeledkeztem: oda bizony ki kell ám öltözni! Mivel általában sportosan öltözködöm, nem nagyon vannak a ruhatáramban ingek, vagy öltönyök, irattáskát pedig végképp nem tartok otthon. Mivel már csak egy hetem volt a konferenciáig, eléggé bepánikoltam, hogy mi van, ha nem sikerül mindent megvennem időben. Pólóban csak nem állhatok ki mindenki elé! Gyorsan segítséget kértem a húgomtól, Szanditól, ő volt a családban a divattanácsadó. Találkoztam vele délután és elmentünk egy bevásárlókörútra, ahol öltönyt és inget sikerült vennünk, de táskát sehol sem találtam olyat, amibe belefér a laptopom és a szövegem papírváltozata is az összefűzhetős mappámban. Vagy túl kicsik voltak, vagy nem volt elég zseb rajtuk, vagy a színük nem illett az öltönyömhöz. Kétségbe estem, hogy lehet végül valami sporttáskát kell magammal vinnem és azt dugdosnom az asztal alatt, nehogy meglássa valaki és azt higgyék rólam, igénytelen vagyok. Szandinak váratlanul eszébe jutott, hogy az egyik kolléganője, Brigi a múltkor egy bizonyos Bagbox-ról mesélt bent a munkahelyen és jókat mondott róla. Egy válltáskát vásárolt náluk, de meg volt velük elégedve mindenben. Mivel vesztenivalóm nem volt, ellátogattam erre a bizonyos oldalra és csak remélni mertem, hogy kapható náluk férfi bőr válltáska is.
Este tehát felcsaptam a laptopomat és belekezdtem a táskavadászatba. A Bagbox oldalát megnyitva az első, ami szembeötlő volt számomra, az a forgalmazott termékek széles választéka volt. Van náluk minden, ami táska, többek között bőröndök, iskolatáskák, válltáskák, de pénztárcát, sőt, még ékszeres dobozokat is árulnak. Meglepődtem ezen a sokszínűségen, nem gondoltam volna, hogy ennyi mindent fogok ott találni. Mivel nekem most a bőr válltáskák voltak a relevánsak, ezért azokat kezdtem el böngészni. Olyan álló kialakítású, fekete színű táskára gondoltam, amiben kényelmesen elférnek az irodai holmijaim. Először azt hittem, majd egyenként végig kell néznem a több száz terméket, de észrevettem, hogy az oldalsó keresősávban tudok forma, szín és méret alapján is keresni. Nagyon megörültem ennek a funkciónak, mert így sok időt spóroltam meg a felesleges keresgélés helyett. Bejelöltem azt is, hogy ingyenes kiszállítással érkezzen házhoz a termék, ez 10 000 forintos ár felett jár. Egy igazi bőrtáskának meg is kell ám adni az árát, ezért nem sajnáltam rá a pénzt. Az azonban feltűnt, hogy a Bagbox-on azért rendszerint alacsonyabbak az árak, mint más bőrtáskákat áruló oldalakon. Még jó, hogy Szandinak eszébe jutott a Brigis sztori, a Bagbox nélkül még mindig a gagyibbnál gagyibb táskák között kutakodnék valami kevésbé rossz után, de náluk minőségi táskák kavalkádja közt úszhattam, a döntést emiatt nagyon nehéz volt meghoznom. Találtam több szimpatikus darabot is, már-már ott tartottam, hogy többet is veszek, mert ki tudja, mikor kell még konferenciára mennem, ha több táskám van, az sosem árt. De végül mégis egy darabnál maradtam. Amit végül kiválasztottam, arról a termék mellett lévő leírásnak köszönhetően minden releváns információt megtudhattam. A képek segítségével láttam, hogy a táska tökéletesen illik az öltönyömhöz, ami fontos kritérium egy elegáns öltözéknél. Nem volt más hátra már, mint hogy leadjam a rendelést. Örömmel nyugtáztam, hogy bankkártyás fizetés is lehetséges a weboldalon. Helyes, a mai világban ez a minimum, mégis sok oldalon még ragaszkodnak az utánvéthez, ami egy elavult fizetési módszer véleményem szerint. Senki sem szeret már készpénzt hordani magánál szerintem, mert veszélyes. Miután megadtam a szállítási címet és kifizettem a terméket, rögtön kaptam is egy visszaigazoló e-mailt, hogy rendben felvették a rendelésemet. Hátradőlhettem nyugodtan és várhattam, hogy csengessen nálam a GLS futár. Erre kerek 3 napot kell várni, ugyanis annyi idő múlva megérkezett a csomagom. Boldogan vettem át és már bontottam is ki, hogy megnézhessem a táskát, ami elkísér engem karrierem eddigi legnagyobb momentumára. Kibontva láttam, hogy a számla mellé volt csomagolva, sérülés nem látszott rajta és ugyanúgy nézett ki, mint a Bagbox oldalán lévő képeken. Elismerésem ennek az üzletnek – gondoltam magamban. Le is fotóztam a szerzeményt és elküldtem Szandinak is, hagy lássa ő is, neki köszönhetően milyen jó kis táskához sikerült jutnom.
A konferencia napján idegesen keltem ki az ágyból, miközben kötöttem a nyakkendőmet, remegett a kezem, annyira izgultam. Gyomorgörccsel indultam el az előadásom helyszínére, de mikor odaértem, már alábbhagyott a dolog. Mikor pedig kiálltam a pulpitusra, kipakoltam az új táskámból a laptopot és megkezdtem a prezentációmat, minden félelmem elszállt. Magabiztosan adtam elő és a végén nagyon megkönnyebbültem, mert még egy tapsot is kaptam. Úgy látszik, ez a táska szerencsét hoz, nélküle nem biztos hogy ennyire magabiztosnak éreztem volna magam a konferencián.