Motorral járok az egyetemre, és szuper érzés

Kiskorom óta arról ábrándoztam, hogy szakfordítással fogok majd foglalkozni, ha felnövök. Így is alakítottam az életemet, már az általános iskola első osztályától kezdve elkezdtem nyelvet tanulni, ahol szinte minden tárgyat németül tanultam, így szerencsére már akkor nagyon jól beszéltem németül, amikor általános iskolából elballagtam. Utána pedig kéttannyelvű középiskolába mentem, ott pedig már angolul is tanultam, így már éreztem, hogy kezdek a cél felé haladni. Aztán leérettségiztem és egyetemre mentem, ahol jelenleg is nyelvészeti szakon vagyok, és már érzem, hogy közel a cél és nem sokára a szakfordítás lesz a szakmám, amire már olyan régóta vágytam.

bukósisak akció

Az iskolai éveim alatt magánúton megtanultam középszinten oroszul is, ami a gazdasági életben nagy előnyt jelent. Mivel szakfordítónak készülök, eldöntöttem, hogy a gazdasági irányban szeretnék majd elhelyezkedni. Szeretem, amit tanulok, mert érdekel, és így sokkal szívesebben tanulok az órákra és a vizsgákra is. A másik, ami ugyanúgy közel áll hozzám, az a nyelvtanulás. Szeretek nyelveket tanulni és szerintem ez a mai világban nagyon fontos dolog.

Ugyan sokat tanulok, de mellette azért dolgozom is, hiszen fent kell tartani az albérletemet, sőt, olyan szerencsésnek mondhatom magam, hogy sikeresen letettem a jogosítványt a motorra is, így az évek alatt összegyűjtött pénzemből, amit erre szántam, a jogsi megszerzése után egyből tudtam venni egy motort is magamnak. Amikor pedig jó idő van, akkor azzal járok iskolába is. Az egyetemen van egy külön parkoló csak nekünk kifejlesztve és nem is kell érte fizetnünk, szóval még a parkolás is nagyon kényelmesen megoldható ezekben az esetekben.

Szeretem a motort, mert bár annyira nem csajos dolog, mégis van benne valami, amitől az ember sokkal vagányabbnak tűnik, és kitűnik a tömegből. Legalább is az én esetemben biztos, mert rajtam kívül senki nem jár az egyetemre motorral. Úgy érzem, hogy mivel megdolgoztam érte, megtehetem, hogy akkor is használom, amikor egyetemre megyek. Mi olyan közösség vagyunk az egyetemen, ahol senki nem irigy a másikra, és nem fújol csak azért, mert a másiknak van valamije, ami mondjuk egyeseknek nincsen. Nem irigykedünk, inkább sokszor egymást bíztatjuk, hogy menni fognak a dolgok, hiszen kemény, amit csinálunk. Rengeteget tanulunk és mindig sok a vizsga.

Amikor megvettem a motoromat, mindenképp szükségem volt arra is, hogy találjak egy jó helyet, ahol megfelelő és minőségi bukósisakot tudok venni. Mivel minél hamarabb szerettem volna már a saját motoromat használni, rögtön kutatni kezdtem az interneten, hogy hol tudok rendes bukósisakot venni. Találtam egy weboldalt, bukósisak akció volt nálunk még egy hétig. Megnéztem alaposabban az oldalt, megnéztem a választékot is és mondhatom, szerencsés vagyok, hogy rájuk bukkantam és még épp időben. Meg is rendeltem két sisakot tőlük, és nagyon hamar meg is kaptam őket. Tényleg jutányos áron lehetett őket beszerezni, szóval örültem neki, hogy nem kellett még ezért is rengeteg pénzt kifizetnem.

Végül, amikor megjöttek, egyből kipróbáltam a motoromat és a bukósisakot is, és a legjobb barátnőm is csatlakozott hozzám. Azért vettem kettőt, mert ha valaki szintén jön velem motorozni, akkor neki is legyen egy bukósisakja. Két színűt vettem, hogy még csak véletlenül se cseréljük őket össze. Pont olyanokat vettem, amit fiú és lány is egyáltalán tud hordani, szóval ebből nem lesz problémája senkinek.

Szóval az iskolába is motorral járok, és így sokkal hamarabb beérek iskolába, mint ha tömegközlekedéssel mennék. Amúgy sem szeretek buszozni és metrózni sem, mert mindig késik, és annyian vagyunk rajtuk, hogy nem lehet már elférni sokszor. Én pedig nagyon utálom, ha az aurámban vannak az emberek, szóval legszívesebben sokszor inkább sétálok helyette. Télen persze muszáj vagyok igénybe venni a tömegközlekedést, mert télen nem motorozni. De szerintem ezzel az állásponttal nem csak én vagyok így. Viszont, ha mindenki autóval közlekedne, akkor meg az lenne a probléma. Így is gyakoriak a dugók a városban, amik miatt szinte képtelenség közlekedni és időben eljutni bárhova is. Volt olyan, hogy a nagy dugó miatt nem jutottam be időben az egyetemre, pedig még húsz perccel hamarabb is elindultam otthonról a szokásosnál. Na, mindegy. Kár is ezen bosszankodni. Lényeg, a lényeg. Boldog motortulajdonos vagyok, akinek igazán menő bukósisakja van.